|
Mozgások. Energiaváltozások 9. évfolyam, 9. kiadás (2024. 06. 12.) Mozaik Kiadó szerző: Halász Tibor Dr.
méret: 170x240 mm
terjedelem: 200 oldal
tanterv: NAT 2012
2 880 Ft
Kosárba
|
A mechanika témakörét feldolgozó fizikakönyv külön hangsúlyt helyez arra, hogy a jelenségek vizsgálata és a fizikai törvényszerűségek felismerése mindig valamilyen gyakorlati szituációhoz, kísérletekhez kapcsolódjon. A legfontosabb feladattípusok megoldását mintapéldák mutatják be. Az egyéni gyakorlást, a tanultak alkalmazását és elmélyítését teszik lehetővé a lecke végén található kérdések és feladatok. Ezek végeredménye a tankönyv végén megtalálható, így a könyv az önálló munkát és az önellenőrzést is lehetővé teszi. |
A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető * A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
A TESTEK MOZGÁSA | 9 |
1. Emlékeztető | 10 |
2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás | 13 |
3. Változó mozgás | 21 |
3.1. A változó mozgást végző test sebessége | 21 |
3.2. A gyorsulás fogalma | 25 |
3.3. A szabadon eső test mozgása | 30 |
3.4. Az egyenletes körmozgás | 35 |
3.5. A körmozgás és forgómozgás szögjellemzői | 41 |
3.6. A változó forgómozgás (Kiegészítő anyag) | 45 |
4. A bolygók mozgása | 48 |
5. Kidolgozott feladatok | 53 |
Összefoglalás | 57 |
A NEWTONI DINAMIKA ELEMEI: A TÖMEG ÉS AZ ERŐ | 59 |
1. Emlékeztető | 60 |
2. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer | 62 |
3. A tömeg fogalma | 65 |
4. A sűrűség | 69 |
5. Lendület, lendületmegmaradás | 71 |
6. Erőhatás, erő | 76 |
6.1. Az erő fogalma | 76 |
6.2. Erő-ellenerő. A mechanikai kölcsönhatás | 82 |
6.3. Több erőhatás együttes eredménye | 84 |
7. Különféle mozgások dinamikai feltétele | 88 |
8. Kényszererők és meghatározásuk | 91 |
9. Tehetetlenségi erők (Kiegészítő anyag) | 94 |
10. Különféle erőhatások és erőtörvényeik | 97 |
10.1. Rugalmas erő. Lineáris erőtörvény | 97 |
10.2. Súrlódás. Közegellenállás | 100 |
10.3. A nehézségi erő és a gravitációs erőtörvény | 106 |
11. A forgómozgás dinamikai vizsgálata | 111 |
11.1. A tehetetlenségi nyomaték (Kiegészítő anyag) | 111 |
11.2. A perdület (Kiegészítő anyag) | 114 |
11.3. A forgatónyomaték | 117 |
12. Merev testek egyensúlya | 122 |
12.1. A párhuzamos hatásvonalú erők eredője | 122 |
12.2. Tömegközéppont és súlypont. Egyensúlyi helyzetek | 126 |
13. Kidolgozott feladatok | 129 |
Összefoglalás | 133 |
FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKÁJA | 135 |
1. Emlékeztető | 136 |
2. A szilárd testek, a folyadékok és a gázok nyomása | 137 |
3. Felhajtóerő. Arkhimédész törvénye | 143 |
4. Közlekedőedények. Hajszálcsövek, molekuláris erők | 147 |
5. Gázok és folyadékok áramlása | 151 |
6. Kidolgozott feladatok | 155 |
Összefoglalás | 157 |
ENERGIA, MUNKA | 159 |
1. Emlékeztető | 160 |
2. Energiaváltozás munkavégzés közben | 162 |
2.1. A munka kiszámítása | 162 |
2.2. A mozgási energia kiszámítása. A munkatétel | 167 |
2.3. Feszítési munka. Rugalmas energia | 171 |
2.4. Az emelési munka és a helyzeti (magassági) energia | 174 |
2.5. A mechanikai energia fogalma és megmaradási tétele | 178 |
3. Teljesítmény, hatásfok | 181 |
4. Kidolgozott feladatok | 184 |
Összefoglalás | 188 |
MEGOLDÁSOK | 189 |
Kedves Diákok! Az általános iskolában mindenki tanult fizikát, így ez a tantárgy nem ismeretlen a 9. tanévet most kezdők számára. Minden eddig tanult részletre természetes, hogy nem emlékezhetünk. Az alapot jelentő lényeg azonban biztos megmaradt. Ennek ellenére érdemes elgondolkodni az Emlékeztető című részben összefoglaltakról. Megerősíteni, felfrissíteni az olyan felismeréseket is célszerű, mint például: "Változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre.", "Az anyagnak két fajtája van, a részecskeszerkezetű és az elsősorban folytonos mezők.", "A testek, anyagok, folyamatok tulajdonságait mennyiségekkel is lehet jellemezni, például a test tehetetlenségének mértéke, mennyiségi jellemzője a tömeg." stb. A fizika alaptudomány, mert saját alapelvei és saját fogalomrendszere van, ezt a többi természettudomány és az egész társadalom átveszi. Erre építi saját ismeretrendszerét. Aki megismeri pl. a tömeg, az energia, a hő, a munka, az égés, a halmazállapotváltozások, az atom, az elektron, a gravitáció, az elektromágneses hullámok stb. fogalmát, az nem csak fizikát tanul. A fizika tanulásához tehát jó, ha tudjuk: a fizika alapjainak ismerete nélkül nem lehet értelmesen foglalkozni a többi természettudománnyal sem. Így nem lehet megérteni és megvédeni a körülöttünk levő természetet. Nem lehet alkalmazni a technikát, bekapcsolódni az információáramlásba, de a társadalomban sem lehet tájékozódni, tehát nem lehet megismerni a világot, amelyben élünk. A fizika gondolatvilágát, módszereit nemcsak annak célszerű megismerni és megérteni, akinek ez a tudomány jövendő élethivatásához szakmai alapot biztosít, hanem minden törekvő, gondolkodó, értelmes embernek is. A fizika tanulása ugyanis mindenkit felkészít az életre, mert a fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása semmivel nem pótolható. Ez ugyanis lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek, tanulási technikák, jellembeli tulajdonságok stb. kialakítására, megerősítésére. Aki ebből a tankönyvből okosan tanul, az tehát nemcsak ismeretet szerezhet, hanem elsősorban pozitív személyiségjegyeit is megerősítheti, és sok más olyan általánosan alkalmazható értékre tehet szert, amellyel könnyebbé, sikeresebbé, boldogabbá teheti az életét. |