|
11. évfolyam, 1. kiadás (2023. 12. 08.) Mozaik Kiadó
méret: 174x244 mm
terjedelem: 488 oldal
tanterv: NAT 2020
4 380 Ft
Kosárba |
Pethőné Nagy Csilla, Bálint Andrea, Oroszlán Anikó és Szakács Emília könyve azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint. A kiadvány az elsajátítandó tárgyi tudás mellett a művek elemzéséhez-értelmezéséhez kíván eszközrendszert biztosítani. Ezért olyan tanulási segédletet kínálunk, amely könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye. Kiadványunk felépítése nem elsősorban kronologikus, hanem olyan fejezetekből épül fel, melyek egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba. A kötetnek 12.-es folytatása is készül. A két kötet együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, érettségi vizsgára való felkészülését. |
A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető * A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
Előszó | 5 |
I. rész – Az irodalomtörténet korszakai | 7 |
Az irodalomtörténet korszakai, a korszakolás problémái (Pethőné Nagy Csilla) | 8 |
1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla) | 9 |
Az antikvitás általános jellemzői | 10 |
Az ókori görög és római irodalom | 10 |
Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei | 12 |
Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban | 15 |
Az ógörög és a latin epigramma | 15 |
Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban | 18 |
Janus Pannonius epigrammái | 18 |
Sírfelirat, halotti varázsmondás | 21 |
Tanító-bölcselő hagyomány | 22 |
Romantikus hazafiság és történelembölcselet | 23 |
Romantikus individualizmus | 25 |
Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban | 27 |
Antik minta, termékeny hagyomány | 27 |
A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége | 31 |
A latin Horatius és a magyar Horác | 31 |
1.2. A középkor (Szakács Emília) | 37 |
A középkor általános jellemzői | 38 |
A középkor irodalmából | 40 |
Himnuszköltészet | 42 |
A himnuszköltészet hagyományai későbbi korok lírájában | 50 |
Dante Alighieri és az Isteni színjáték | 52 |
François Villon | 56 |
1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla) | 59 |
A reneszánsz általános jellemzői | 60 |
A reneszánsz és szellemi áramlatai | 61 |
A reneszánsz önértelmezésének kritikája | 66 |
A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése | 67 |
Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye | 67 |
Egy 21. századi szonett a 22. századból | 70 |
A francia szimbolista költők és a szonettforma | 72 |
Két programvers a világ és a költészet titkairól | 72 |
Szemelvények a magyar szonettirodalomból | 74 |
Egy bujkáló szonett | 74 |
A megismerés lehetőségei és korlátai | 75 |
Szociológiai körkép és ars poetica | 76 |
(Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás | 79 |
1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla) | 81 |
A barokk általános jellemzői | 82 |
A magyar barokk | 84 |
A magyar romlás százada | 84 |
A barokk műveltségeszmény Magyarországon | 84 |
Az ellenreformáció | 85 |
Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány | 86 |
Zrínyi jelentősége, önértelmezése | 86 |
Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség | 88 |
Paradox tétel és kompozíció | 88 |
Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire | 89 |
Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete | 90 |
A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek | 96 |
A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa | 98 |
A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete | 99 |
Az antik hagyomány | 100 |
A homéroszi eposzok | 100 |
A homéroszi kérdés | 102 |
Vergilius és a homéroszi minta | 102 |
Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban | 104 |
Vörösmarty Mihály: Zalán futása | 104 |
A hőseposz két „fonákja” | 106 |
1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea) | 111 |
A felvilágosodás kora | 112 |
A felvilágosodás filozófiai háttere | 113 |
Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások | 113 |
Klasszicizmus és szentimentalizmus | 114 |
A modern értelemben vett polgári regény születése | 116 |
A lehető legjobb világ | 116 |
Az első magyar lélektani regény | 126 |
Stílusirányzatok határán | 132 |
Rokokó és klasszicizmus | 132 |
Klasszicizmus és romantika | 135 |
II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai | 139 |
Az irodalom műnemei, műfajai – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 140 |
2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília) | 143 |
Az elégia alakulástörténetéből | 144 |
Személyes és általános az elégiában | 145 |
Elégikus versbeszéd és létösszegzés | 149 |
Elégikus értékszerkezet | 153 |
A szerelem elégiái | 154 |
Elégia epigrammába zárva | 158 |
2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella (Pethőné Nagy Csilla) | 163 |
A 19. század magyar novellairodalmából | 164 |
A novella fogalma és jellemzői | 164 |
Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére | 166 |
Jókai és az anekdotikus hagyomány | 170 |
Hangsúlyossá váló elbeszélésmód | 173 |
Modern magyar novellaformák a 20. század első felében | 179 |
A modern novella néhány fontosabb jellemzője | 179 |
Naturalista prózavilág | 180 |
Az emlékezés poétikája | 186 |
Egy modern parabolanovella | 190 |
Lélektani érdekeltség és beavatástörténet | 195 |
Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet | 199 |
2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó) | 205 |
A dráma és a színház kapcsolatáról | 206 |
A drámamodellek és a drámai műfajok | 207 |
Az ókori görög dráma és színház | 209 |
A görög dráma és színház kialakulása | 209 |
Szophoklész tragédiái | 211 |
A reneszánsz dráma: William Shakespeare | 216 |
A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása | 216 |
William Shakespeare tragédiái | 218 |
A francia klasszicista dráma | 224 |
A klasszicista dráma és Molière komédiái | 224 |
A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe | 228 |
A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja | 233 |
A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében | 240 |
Henrik Ibsen és az analitikus dráma | 241 |
Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma | 245 |
Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt | 251 |
Brecht és az epikus színház | 253 |
Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva | 257 |
A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában | 261 |
III. rész – Témák és kódok | 265 |
Témák és kódok – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 266 |
3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla) | 267 |
Velünk élő mitológia – istenek, hősök, történetek | 268 |
Hagyományteremtő mitikus hősök – Prométheusz, Héraklész és Sziszüphosz | 269 |
A művészethez kapcsolódó további mitológiai helyek, alakok, lények | 273 |
3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla) | 279 |
Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet | 280 |
A babiloni teremtéseposz | 280 |
A világ és az ember teremtése a görög mitológiában | 282 |
A finn teremtéstörténet | 285 |
Az ősi magyar hitvilág világképéből | 286 |
A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése | 287 |
Időszemléletek, világkorszakok | 292 |
Elképzelések az időről | 292 |
A görög mitológia világkorszakai | 292 |
A Biblia üdvtörténeti szemlélete | 294 |
Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában | 296 |
Egy Vörösmarty-vers nyomában | 298 |
3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea) | 303 |
Az átváltozás mint toposz | 304 |
Néhány átváltozástörténet az ókortól napjainkig | 306 |
Az átváltozástörténetek gyűjteménye | 306 |
Az elidegenedés metamorfózisa | 309 |
A sírvirág motívuma | 314 |
3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea) | 319 |
Az időtoposzok | 320 |
Évszakok és napszakok a magyar líra néhány alkotásában | 322 |
Az alkonyi táj mint a szerelem díszlete | 322 |
Az idő ciklikussága | 324 |
Idő – táj – ember | 327 |
3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea) | 331 |
A szerelmi líra mint tematikus verscsoport | 332 |
Néhány szerelmi költemény a reneszánsztól a modernitásig | 335 |
Továbbélő és megújuló hagyomány | 335 |
A kimondhatatlan kimondása | 337 |
Az életet meghatározó szerelmi kudarc | 341 |
Harc és menedék | 345 |
Körkép a szerelemről | 349 |
A szerelmi líra vége? | 352 |
3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla) | 355 |
A tájköltemény mint tematikus verscsoport | 356 |
A táj szemlélője | 356 |
A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya | 358 |
Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig | 359 |
Az első magyar humanista tájvers | 359 |
Vitézi költészet és tájszemlélet | 361 |
Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény | 362 |
Tájélmény és létfilozófia | 366 |
Szemelvények a modernség tájköltészetéből | 368 |
Hangulat és látomás | 368 |
Tárgyiasság és tárgyiasítás | 371 |
A táj és a személyiség pusztulástörténetei | 373 |
A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában | 375 |
A táj mint lélekrajz | 375 |
A tudat kivetülése a tájba | 377 |
A tájelemek metaforikus többletjelentései | 378 |
A „rés” hatalma | 378 |
3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla) | 381 |
Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából | 382 |
A „vitézlő nép” dicsérete | 382 |
A magyarság titkos himnusza | 385 |
Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században | 387 |
Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet | 388 |
Nemzeti énekeink hazafogalma | 390 |
Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő | 397 |
Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból | 400 |
Az eltévedés és útvesztés verse | 401 |
Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben | 404 |
A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége | 407 |
A haza mint szövegtörmelékek hálózata | 408 |
3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília) | 415 |
Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben | 416 |
Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében | 416 |
Ady Endre istenes verseiről | 420 |
Babits Mihály istenkapcsolata | 423 |
Krónikás és tanúságtevő hang | 426 |
József Attila istenes verseiből | 430 |
„A vágy már nem elég” | 433 |
Kegyelem és félelem | 434 |
Istenes hagyomány a kortárs lírában | 437 |
IV. rész – Nyelvi megalkotottság | 441 |
Nyelvi megalkotottság – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) | 442 |
4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla) | 443 |
A szóképek | 444 |
Képi és fogalmi gondolkodás | 444 |
Képhasználat az irodalomban | 445 |
Metafora és metonímia típusú képek | 446 |
Bonyolultabb költői képek | 448 |
Alakzatok | 454 |
Az ismétlés | 454 |
A halmozás és fokozás alakzatai | 456 |
Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai | 456 |
Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben | 458 |
A hangszimbolika | 459 |
A névszói és az igei stílus | 461 |
4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla) | 463 |
Mitől vers a vers? | 464 |
A vers írásképe és a forma kötöttsége | 464 |
Szövegforma és műfaj | 466 |
Verselési formák | 468 |
Az időmértékes verselés | 468 |
Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei | 470 |
Az ütemhangsúlyos verselés | 474 |
A szimultán vagy bimetrikus verselés | 476 |
A rím | 477 |
A rím fajtái | 477 |
Verssorok, versformák, strófaszerkezetek | 478 |
Két táncforma | 480 |