Történelem érettségi felkészítő könyv. Rövid és hosszú esszéfeladatok
|
Felkészítőkönyv forrásokkal, kidolgozott feladatokkal 12. évfolyam, 3. kiadás (2022. 04. 06.) Mozaik Kiadó
méret: 174x244 mm
terjedelem: 216 oldal
tanterv: NAT 2012
3 690 Ft
Kosárba  |
A kiadvány a 2017-től érvényes érettségi követelmények alapján készült. A 2024-től érvényes követelmények szerint érettségizőknek az MS-3321U kódszámú változat szükséges. Könyvünk a középszintű történelem érettségi írásbeli vizsgára készít fel, és segítséget nyújt a szóbeli vizsgára való felkészüléshez is. 12 fejezetben 59 egyetemes történelmi témájú rövid és 46 magyar történelmi témájú hosszú esszé található, továbbá 7 esszé a társadalomismeret témakörből és egy rövid választ igénylő feladatsor a leggyakoribb feladattípusokkal, azok megoldásának menetével.
A fejezetek elején a kötelező kerettantervi fogalmakat és neveket táblázatban, a kronológiát időszalagon, a topográfiai adatokat térképvázlatokon jeleníti meg a könyv. Szerepelnek benne az esszék értékelési szempontjai, valamint egy rövid és egy hosszú esszé javítókulcsa is. A szövegekben kiemeltük a vizsga során értékelhető elemeket, az érvek, magyarázatok felépítését és a források alkalmazását. A szövegek nyelvezete a kötet elején egyszerűbb, a történelmi ismeretekben előre haladva összetettebbé válik. Így a könyv már 9. osztálytól használható a forrásközpontú tanuláshoz és az esszéírás elsajátításához. A könyvet digitális tananyag egészíti ki. |
Kapcsolódó kiadványok
MS-3321U4 380 Ft
MS-3322U4 380 Ft
MS-3162U3 380 Ft
MS-2375U3 780 Ft
MS-3328U4 280 Ft
MS-2377U4 280 Ft
MS-2378U4 280 Ft
MS-2379U4 280 Ft
MS-3166U3 380 Ft
MS-3175U3 380 Ft
MS-3173U3 380 Ft
MS-3174U3 380 Ft
| A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető * A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
| Tartalomjegyzék | 3 |
| Tartalomjegyzék | 3 |
| A könyv használatáról | 3 |
| A középszintű írásbeli vizsga az érettségin | 4 |
| Az ókor és kultúrája | 12 |
| Poliszok az ókori Hellászban (1.1.) | 12 |
| Az athéni demokrácia a Kr. e. 5. században | 12 |
| Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában (1.2.) | 14 |
| Iulius Caesar egyeduralmi kísérlete | 14 |
| Az európai kultúra alapjai (1.3.) | 15 |
| A görög hitvilág | 15 |
| A görög szobrászat | 16 |
| A római építészet | 17 |
| Az ókori zsidó vallás | 18 |
| A kereszténység kialakulása és főbb tanításai | 19 |
| A középkor | 22 |
| Nyugat-Európa a kora középkorban (2.1.) | 22 |
| A mezőgazdasági technika változásai | 22 |
| A hűbériség | 23 |
| A jobbágyság helyzete | 24 |
| A középkori egyház (2.2.) | 25 |
| A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői | 25 |
| A keresztény-zsidó együttélés a középkorban | 26 |
| Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában (2.3.) | 27 |
| A középkori városok kialakulása | 27 |
| A városok jogai az érett középkorban | 28 |
| A céhek kialakulása és működése | 29 |
| Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom (2.4.) | 30 |
| Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai | 30 |
| A középkor kultúrája (2.5.) | 31 |
| A román stílus | 31 |
| A gótikus stílus | 32 |
| A reneszánsz kultúra | 33 |
| Kora újkor (1492-1789) | 36 |
| A földrajzi felfedezések és következményei (4.1.) | 36 |
| A földrajzi felfedezések okai és főbb eseményei | 36 |
| A kapitalista gazdaság kialakulása | 37 |
| A kontinentális munkamegosztás kialakulása | 38 |
| Reformáció és katolikus megújulás (4.2.) | 39 |
| A lutheri reformáció | 39 |
| A kálvinizmus | 40 |
| A katolikus megújulás | 41 |
| A barokk | 42 |
| Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században (4.3.) | 43 |
| Az angol alkotmányos monarchia jellemzői | 43 |
| A felvilágosodás kora (4.4.) | 44 |
| A felvilágosodás államelmélete | 44 |
| A felvilágosodás valláskritikája | 45 |
| A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) | 48 |
| A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk (6.1.) | 48 |
| Az alapvető emberi és polgári jogok | 48 |
| A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések (6.2.) | 49 |
| A liberalizmus és a konzervativizmus | 49 |
| A nacionalizmus a 19. században | 50 |
| A szocializmus | 51 |
| Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért (6.3.) | 52 |
| A szövetségi rendszerek kialakulása | 52 |
| Az ipari forradalom hullámai és hatásai (6.4.) | 53 |
| Az iparosodás kezdetei: a könnyűipari fellendülés | 53 |
| A közlekedés átalakulásának következményei | 54 |
| Az iparosodás környezeti hatásai | 55 |
| Az iparosodás második szakasza | 56 |
| Az iparosodás újabb szakaszának jellemzői | 57 |
| A világháborúk kora (1914-1945) | 60 |
| Az első világháború és következményei (8.1.) | 60 |
| Hadviselés az I. világháborúban | 60 |
| A Párizs környéki békék | 61 |
| A fasizmus és a nemzetiszocializmus (8.2.) | 62 |
| A náci ideológia | 62 |
| A kommunista diktatúra (8.3.) | 63 |
| A sztálini diktatúra | 63 |
| A második világháború (8.4.) | 64 |
| A német-szovjet viszony 1939 és 1941 között | 64 |
| Fordulat a keleti fronton | 65 |
| A nagyhatalmi együttműködés | 66 |
| A holokauszt | 67 |
| A jelenkor | 70 |
| A kétpólusú világ kialakulása (10.1.) | 70 |
| Az ENSZ legfontosabb szervei | 70 |
| Az ENSZ szervezetei és globális feladatai | 71 |
| A kétpólusú világ kialakulása | 72 |
| A kubai válság | 73 |
| Amerikai-vietnámi háború | 74 |
| A kétpólusú világrend megszűnése (10.2.) | 75 |
| A Szovjetunió szétesésének okai, folyamata | 75 |
| Jugoszlávia szétesése | 76 |
| Németország újraegyesítése | 77 |
| Az európai integráció (10.3.) | 78 |
| Az európai integráció folyamata | 78 |
| A maastrichti szerződés | 79 |
| Az Európai Unió és az uniós intézmények működése | 80 |
| A globális világ sajátosságai (10.4.) | 81 |
| A globális világgazdaság ellentmondásai | 81 |
| A középkori magyar állam megteremtése | 84 |
| A magyar nép története az államalapításig (3.1.) | 84 |
| A magyar honfoglalás | 84 |
| Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora (3.2.) | 88 |
| I. (Szent) István államalapító tevékenysége | 88 |
| A tatárjárás | 90 |
| Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora (3.3.) | 92 |
| I. Károly gazdasági és pénzügyi intézkedései | 92 |
| A Hunyadiak (3.4.) | 94 |
| Hunyadi Mátyás központosító intézkedései | 94 |
| Magyarország a kora újkorban (1490-1790) | 98 |
| Az ország három részre szakadása (5.1.) | 98 |
| A mohácsi csatavesztés körülményei | 98 |
| Az ország három részre szakadása | 100 |
| A várháborúk | 102 |
| Az Erdélyi Fejedelemség virágkora (5.2.) | 104 |
| Erdély etnikai és vallási képe a 16-17. században | 104 |
| A reformáció jellemzői és kulturális hatása | 106 |
| A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc (5.3.) | 108 |
| A Rákóczi-szabadságharc előzménye, okai | 108 |
| A Rákóczi-szabadságharc lezárása, következményei | 110 |
| Magyarország a 18. sz.-i Habsburg Birodalomban (5.4.) | 112 |
| Magyarország demográfiai és etnikai átalakulása | 112 |
| Mária Terézia reformjai | 114 |
| II. József reformjai | 116 |
| A polgárosodás kezdetei és kibontakozása (1790-1914) | 120 |
| A reformkor (7.1.) | 120 |
| Széchenyi politikai programja | 120 |
| Kossuth politikai programja | 122 |
| Forradalom és szabadságharc (7.2.) | 124 |
| A márciusi forradalom | 124 |
| Az áprilisi törvények | 126 |
| Az 1848-1849-es szabadságharc | 128 |
| A kiegyezés és a dualizmus (7.3.) | 130 |
| A kiegyezéshez vezető út | 130 |
| A kiegyezés tartalma és értékelése (7.4.) | 132 |
| A kiegyezés | 132 |
| A dualizmus kori gazdaság és társadalom (7.5.) | 134 |
| Gazdasági változások a dualizmus korában | 134 |
| Az arisztokrácia és a nagypolgárság | 136 |
| Az etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés | 138 |
| Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) | 142 |
| Az első világháború és következményei (9.1.) | 142 |
| A trianoni béke következményei | 142 |
| A Horthy-korszak (9.2.) | 144 |
| A bethleni konszolidáció | 144 |
| A Horthy-korszak politikai berendezkedése | 146 |
| Magyarország külpolitikája | 148 |
| A Horthy-rendszer ideológiai alapjai | 150 |
| Művelődési viszonyok és társadalom (9.3.) | 152 |
| Az antiszemitizmus Magyarországon a két háború között | 152 |
| Magyarország a második világháborúban (9.4.) | 154 |
| Magyarország a Szovjetunió elleni harcokban | 154 |
| Magyarország német megszállása | 156 |
| A nyilas hatalomátvétel és következményei | 158 |
| A magyarországi holokauszt | 160 |
| Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig | 164 |
| A Rákosi-korszak (11.1.) | 164 |
| A Rákosi-korszak politikai rendszere | 164 |
| A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája | 166 |
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc (11.2.) | 168 |
| Az 1956-os forradalom előzményei és kirobbanása | 168 |
| A forradalom győzelme és a szabadságharc leverése | 170 |
| A Kádár-korszak (11.3.) | 172 |
| A Kádár-korszak politikai rendszere | 172 |
| Életkörülmények az 1960-70-es években | 174 |
| A Kádár-korszak gazdaságpolitikája | 176 |
| A rendszerváltozás (11.4.) | 178 |
| A rendszerváltozáshoz vezető út | 178 |
| A rendszerváltozás főbb eseményei 1989-90-ben | 180 |
| A piacgazdaságra való áttérés nehézségei | 182 |
| Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság (11.5.) | 184 |
| Az erdélyi magyarság története 1945 után | 184 |
| Társadalomismeret | 188 |
| Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás (12.1.) | 188 |
| A szociális ellátórendszer fő elemei és működése | 188 |
| A szociális ellátórendszer Magyarországon | 189 |
| A magyarországi romák foglalkoztatási helyzete | 190 |
| Az aktív és felelős állampolgárság alapjai (12.2.) | 192 |
| A hatalmi ágak viszonya a jelenkori Magyarországon | 192 |
| Az országgyűlési választások rendszere | 194 |
| Az alapvető emberi jogok | 196 |
| Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak (12.3.) | 197 |
| A háztartás pénzügyei | 197 |
| Rövid választ igénylő feladatok | 198 |
| Mintafeladatok | 198 |
| Tartalomjegyzék | 212 |
