Kidolgozott magyar nyelv és irodalom érettségi tételek
|
120 kidolgozott tételvázlat 12. évfolyam, 1. kiadás (2024. 04. 30.) Mozaik Kiadó szerző: Fráter Adrienne, Kottner Viktória
méret: 174x244 mm
terjedelem: 256 oldal
tanterv: NAT 2020
3 780 Ft
Kosárba  |
A 2024-től érvényes érettségi követelményeknek megfelelően átdolgozott kiadvány a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségire való felkészüléshez nyújt hatékony segítséget. A kötetben található 80 irodalom és 40 nyelvtan tétel megfelel a szóbeli érettségi vizsga követelményeinek, lefedi a középszintű érettségi témaköreit. A részletesen kidolgozott tételvázlatok a vizsgafeladatokat és azok kifejtését egyaránt tartalmazzák. A nyelvtan tételekhez emellett megadtuk a gyakorlati feladatok megoldását is, így ezek a megszerzett tudás tesztelésére szintén kiválóan alkalmasak. A kötet újdonsága, hogy a jól felépített és könnyen áttekinthető szöveges vázlatok mellett táblázatok, fürtábrák, gondolattérképek és szófelhők is támogatják az érettségin elvárt ismeretek elsajátítását, rendszerezését és felidézését. Ezért a kiadványt különösen ajánljuk mindazoknak, akik a tanulás során a vizualitást részesítik előnyben. A könyv jól használható tanórán és az önálló felkészülés során is. |
| A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető * A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
| Bevezetés | 3 |
| I. TÉTELEK A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOMBÓL | |
| 1. témakör • Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők | 6 |
| A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban | 6 |
| Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményében | 8 |
| Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa | 10 |
| Petőfi Sándor hitvesi költészete | 12 |
| Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete | 14 |
| Hasonlóságok és különbségek Arany János Toldi és Toldi estéje című művében | 16 |
| Arany János balladaköltészete | 18 |
| Arany János – Az Őszikék-korszak lírája | 20 |
| Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór Az arany ember című regényében | 22 |
| A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok | 24 |
| Látszat és valóság Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében | 26 |
| Herczeg Ferenc történelmi regénye, Az élet kapuja | 28 |
| Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben | 30 |
| Ady Endre szerelmi lírája | 32 |
| Ady Endre háborúellenes költészete | 34 |
| A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában | 36 |
| Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei | 38 |
| A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése | 40 |
| A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai | 42 |
| A kiszolgáltatottság, a közömbösség, valamint a részvét és szánalom hiányának problémái Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében | 44 |
| A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek | 46 |
| József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai | 48 |
| József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok | 50 |
| József Attila létösszegző versei | 52 |
| 2. témakör • Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők | 54 |
| Humanista értékszemlélet Janus Pannonius epigrammaköltészetében | 54 |
| Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében | 56 |
| A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem | 58 |
| Műfaji sokszínűség Mikes Kelemen Törökországi levelek című művében | 60 |
| A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben | 62 |
| 3. témakör • Portrék, metszetek, látásmódok a 19–20. század magyar irodalmából. Válaszható szerzők | 64 |
| Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében | 64 |
| A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben | 66 |
| A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban | 68 |
| Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban | 70 |
| Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája | 72 |
| A humor nagymestere: Karinthy Frigyes | 74 |
| A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben | 76 |
| Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben | 78 |
| Weöres Sándor Rongyszőnyeg-ciklusa | 80 |
| Erkölcsi kiállás Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében | 82 |
| Pilinszky János lírájának jellegzetességei | 84 |
| Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben | 86 |
| Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor | 88 |
| Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák | 90 |
| Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében | 92 |
| A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében | 95 |
| 4. témakör • Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból | 98 |
| A hagyomány és az újítás Kányádi Sándor költészetében | 98 |
| Az életöröm és az elégikus hang kettősségének megjelenése Áprily Lajos költészetében | 100 |
| 5. témakör • Művek a kortárs magyar irodalomból | |
| A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – | 102 |
| Varró Dániel költői világának sajátosságai | 102 |
| Tóth Krisztina: Pixel | 104 |
| A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah | 106 |
| A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében | 108 |
| 6. témakör • Művek a világirodalomból | 110 |
| A Biblia kultúrtörténeti jelentősége | 110 |
| A homéroszi eposzok világa | 112 |
| A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” | 114 |
| A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete | 116 |
| Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában | 118 |
| A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete | 120 |
| Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat | 122 |
| A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka | 124 |
| Az átváltozás című elbeszélésében | 124 |
| 7. témakör • Színház és dráma | 126 |
| A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné | 126 |
| Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia | 128 |
| A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe | 130 |
| A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán | 132 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. | 134 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. | 136 |
| Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában | 140 |
| Csehov és a drámaiatlan dráma | 142 |
| Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében | 144 |
| 8. témakör • Az irodalom határterületei vagy Regionális irodalom | 146 |
| A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben | 146 |
| A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték | 148 |
| A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői | 150 |
| A sci-fi műfaji jellemzői | 152 |
| Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry | 154 |
| Szeged szülötte: Juhász Gyula | 156 |
| Baka István korai költészetének szerepversei | 158 |
| Értelmezési szintek, megközelítések | 160 |
| Az évszaktoposz a magyar irodalomban | 160 |
| A kerttoposz a magyar irodalomban | 162 |
| Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai | 164 |
| A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd | 166 |
| A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai | 168 |
| II. TÉTELEK MAGYAR NYELVBŐL | |
| 1. témakör • Kommunikáció | 172 |
| A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük | 172 |
| A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció | 174 |
| Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei | 176 |
| Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve | 178 |
| Tömegkommunikációs műfajok | 180 |
| 2. témakör • Nyelvtörténet | 182 |
| Változás és állandóság a nyelvben | 182 |
| A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása | 184 |
| A magyar nyelvtörténet korszakai | 186 |
| A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek | 188 |
| A nyelvújítás lényege és jelentősége | 190 |
| 3. témakör • Ember és nyelvhasználat | 192 |
| A nyelv mint jelrendszer | 192 |
| A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása | 194 |
| Az egynyelvű szótárak | 196 |
| Nyelvünk helyzete a határon túl | 198 |
| Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre | 200 |
| 4. témakör • Nyelvi szintek | 202 |
| A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései | 202 |
| A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában | 204 |
| A tulajdonképpeni alapszófajok | 206 |
| Az igenevek és a névmások | 208 |
| A viszonyszók és a mondatszók | 210 |
| A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik | 212 |
| A magyar helyesírás rendszerszerűsége | 215 |
| A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai | 216 |
| 5. témakör • A szöveg | 218 |
| A különféle szövegek felépítése, egységei | 218 |
| A szövegkohézió, a témaháló és a cím | 220 |
| Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok | 222 |
| A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra | 224 |
| Szövegek jellemzőinek megfigyelése | 226 |
| A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák | 228 |
| 6. témakör • A retorika alapjai | 230 |
| A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben | 230 |
| A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig | 232 |
| Az érv felépítése és az érvtípusok | 234 |
| A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata | 236 |
| A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése | 238 |
| 7. témakör • Stílus és jelentés | 240 |
| Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése | 240 |
| Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás | 242 |
| A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) | 244 |
| Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia | 246 |
| Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus | 248 |
| A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei | 250 |
