Trianon 1920-2020 jubileumi könyv - A történelmi tények térképeken
|
9-12. évfolyam, 1. kiadás (2020. 06. 10.) Cartographia Kiadó szerző: Cartographia Tankönyvkiadó Kft.
méret: 210x297 mm (keménytáblás)
terjedelem: 80 oldal
6 180 Ft
Kosárba  |
Száray Miklós szövegével, Romsics Ignác bevezetőjével. "A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit." A trianoni békeszerződés idestova 100 éve okoz traumát generációk sorának. Még azok is fájó szívvel veszik tudomásul, akik elfogadják mint megváltoztathatatlant. Akik képtelenek beletörődni, azok abban reménykednek, hogy valami csoda folytán revízió alá lehet venni, pedig már érvényét is vesztette, hiszen a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződések felülírták. Tévhitek és legendák keringenek körülötte. Történészek, politikusok, önjelölt szakértők, laikusok vitatkoznak személyes felelősségről vagy szükségszerűségről, és a tények utólagos ismeretében, esetleg értelmezésében, az utókor „bölcsességével” nyilatkoznak azokról a döntésekről, amelyeket a világ addigi legpusztítóbb, hazánk számára vesztes háborújának majd öt éve után, a korszak vezetőinek, politikusainak az adott helyzet aktuális ismeretében, neveltetésük, világlátásuk, lehetőségeik és korlátaik tükrében, akkor és ott kellett meghozniuk. Éppen ezért fontos a tények ismerete, hogy a sokat vitatott békeszerződés okait, jelentőségét, következményeit ország-világ reálisan lássa. Ehhez kíván hozzájárulni ez a kiadvány, amely térképek segítségével szeretné – amennyire csak lehetséges – tárgyilagosan bemutatni az eseményeket, és gondolkodásra serkenteni az olvasót. Térképek segítségével, mivel a béke eredménye – ahogy kiadványunk címében is utaltunk rá – azt az érzést kelti, mintha a valósággal ellentétben, a békeszerződés készítőinek nem álltak volna rendelkezésre térképek. Kiadványunkat ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasóknak, történelemtanároknak, középiskolai diákoknak. |
| Természeti adottságok, történeti előzmények | 4 |
| A Kárpát-medence hegy- és vízrajza, valamint mai politikai határai | 6 |
| Medence a Kárpátok ölelésében | 8 |
| A magyar állam határai | 8 |
| Magyarország határai (1038, 1290, 1490, 1568, 1778, 1910) | 8 |
| Az etnikai kép változása | 10 |
| Magyarország népei a XI. században | 10 |
| Magyarország népei a XV. században | 11 |
| Települések a török uralom előtt és után | 11 |
| Nemzetiségek a XVIII. század elején (a betelepítések előtt) | 12 |
| Betelepülés, belső vándorlás a XVIII. században | 12 |
| Nemzetiségek a XVIII. század végén | 13 |
| Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában | 14 |
| A Habsburg Birodalomtól az Osztrák-Magyar Monarchiáig | 14 |
| A Habsburg Birodalom 1815-ben | 14 |
| Magyarország a Habsburg Birodalomban | 14 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910-ben | 15 |
| A Monarchia nemzetiségei 1910-ben | 15 |
| A Monarchia vallásai 1910-ben | 15 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia | 16 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1910 körül | 16 |
| A vasúthálózat fejlődése Magyarországon (1867, 1877, 1887, 1913) | 17 |
| Elképzelések a birodalom átalakítására | 18 |
| Wesselényi Miklós tervezete (1843) | 18 |
| František Palacký első tervezete (1848) | 18 |
| František Palacký második tervezete (1849) | 18 |
| Kossuth Lajos Dunai Föderáció terve (1862) | 19 |
| Aurel Popovici tervezete (1906) | 19 |
| A nagyhorvát trialista elképzelés | 19 |
| A polgárosodás hatásai Magyarországon | 20 |
| Magyarország kultúrája 1900 körül | 20 |
| A lakosság vándorlása és a városiasodás (1867-1914) | 21 |
| A budapesti agglomeráció | 21 |
| Népsűrűség 1910-ben | 22 |
| Felekezeti kép | 22 |
| A vallások 1910-ben | 23 |
| A magyarság aránya és néprajzi csoportjai | 24 |
| A magyar anyanyelvűek aránya (1910) | 24 |
| Magyar néprajzi tájak és csoportok; Magyar nyelvjárások | 25 |
| Nemzetiségek a dualista Magyarországon | 26 |
| A nemzetiségek 1910-ben | 26 |
| Románok | 27 |
| Szlovákok | 27 |
| Horvátok | 28 |
| Szerbek | 28 |
| Németek és egyéb nemzetiségek | 29 |
| Ruszinok | 29 |
| A nyelvhasználat | 30 |
| Anyanyelvi megoszlás országrészenként (1910) | 31 |
| A csak anyanyelvükön tudók aránya (1910); A magyarul tudók és a magyar anyanyelvűek aránya (1910) | 31 |
| Az antant és a környező országok céljai a világháború alatt | 32 |
| Hadviselő felek és háborús célok | 32 |
| Európa az I. világháború kitörésekor | 32 |
| Francia elképzelés (1914) | 33 |
| Orosz elképzelés (1914) | 33 |
| Szerb elképzelés (1914) | 33 |
| Brit elképzelés (1916) | 33 |
| A szomszédok igényei, az antant ígéretei | 34 |
| Cseh területi igények a béketárgyalások előtt | 34 |
| A szláv korridor terve (1919) | 34 |
| Osztrák területi igények (1918) | 34 |
| Román területi igények | 35 |
| Szerb területi igények | 35 |
| A területi követelések összegzése | 36 |
| A szomszédos államok hivatalos területi követelései Magyarországgal szemben | 36 |
| Közép-Európa átrendeződése az I. világháború után | 37 |
| Az európai béke jellemzői | 37 |
| Amerikai elképzelés az OMM föderalista átalakulására (1918) | 37 |
| Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és az I. világháború előtti határok | 38 |
| Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a párizsi békeszerződések utáni határok | 39 |
| Határváltozások az I. világháború után | 42 |
| A történelmi Magyarország felbomlása | 42 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása | 42 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása (1918) | 42 |
| Az összeomlás és megoldási javaslatok | 43 |
| Magyarország (1918-1919) | 43 |
| Az új Magyarország mint "Keleti-Svájc" (14 kantonos terv) | 44 |
| A Jászi-féle "Tót Impérium" tervezete | 45 |
| Magyarország (1919-1920) | 45 |
| A trianoni békeszerződés és következményei | 46 |
| A békeszerződés körülményei | 46 |
| Amerikai határjavaslat (1918. október) | 46 |
| Brit határjavaslat (1919. február) | 47 |
| Magyar határmódosítási igények (a francia-magyar titkos tárgyalások során, 1920. április) | 47 |
| Magyarország felosztása | 48 |
| Magyarország felosztása a trianoni békeszerződés szerint (1920. VI. 4.) | 48 |
| Népszavazás, területcsere, határkiigazítás | 50 |
| Nyugat-Magyarország (1921-1923) | 50 |
| A trianoni határ módosításai Vas megyében (1922-1923) | 50 |
| A soproni népszavazás (1921. december 14.) | 50 |
| Somoskő visszacsatolása (1924. február 15.) | 50 |
| A szülőföldről a hazába menekülők | 51 |
| Magyar menekültek az elcsatolt területekről | 51 |
| A közigazgatás torzulása | 52 |
| A megyerendszer és a trianoni határok | 52 |
| Az új megyerendszer a békeszerződés után | 53 |
| A településszerkezet torzulásai | 53 |
| Magyarország 1910. évi városhálózata és a trianoni határok | 54 |
| A vasúthálózat torzulása | 54 |
| Magyarország vasúthálózata és a trianoni határok | 55 |
| A kisantant államok vasúti kapcsolatai | 55 |
| A gazdasági következmények - vízgazdálkodás, mezőgazdaság | 56 |
| A Kárpát-medence vízgyűjtő területei | 56 |
| Mezőgazdaság | 57 |
| A gazdasági következmények - bányászat és ipar; iparfejlesztés; hitelintézetek | 58 |
| Ipar és bányászat | 58 |
| Iparfejlesztés, iparoktatási intézmények | 59 |
| A hitelintézetek tőkeállománya | 60 |
| Felekezeti kép és az új határok | 61 |
| A felekezetek megoszlása a békeszerződés előtt és után | 61 |
| A magyarországi római katolikus egyház (1910) | 62 |
| A magyarországi görögkatolikus egyház (1912) | 62 |
| A magyarországi ortodox egyházak (1910) | 62 |
| A magyarországi református egyház és az unitárius felekezet (1910) | 63 |
| A magyarországi evangélikus egyház (1910) | 63 |
| Az izraelita vallásúak aránya (1910) | 63 |
| Köztes-Európa a békekötések után | 64 |
| Területi nyereségek az I. világháború után | 64 |
| Európa az I. világháború után | 65 |
| A revízió gondolata | 65 |
| A magyarság Trianontól napjainkig | 66 |
| Magyarok a Kárpát-medencében (XX. század) | 67 |
| Kelet-Közép- és Délkelet-Európa népei és a mai határok (2010) | 68 |
| Mellékletek | 69 |
| Magyarország nemzetiségi térképe az 1910. évi népszámlálás alapján, a népsűrűség figyelembevételével | 70 |
| Kiemelkedő magyar személyiségek születési helyei a Kárpát-medencében | 72 |
| Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek, könyvtárak a Kárpát-medencében | 74 |
| Trianon statisztika | 76 |
| Forrásjegyzék | 77 |
| Jegyzetek, hivatkozások | 78 |
| A történelem időben és térben zajló folyamat. Az események egymásutániságának megértését a kronológia segíti elő, azok térbeliségének dimenzióit pedig a kartográfia mutatja be. A térképek tartalmi és technikai szempontból egyaránt sokfélék lehetnek. Ismerünk többkötetes összeállításokat, amelyek az egész világ történelmének térbeli alakulását ábrázolják, és olyanokat is, amelyek egy-egy országét, egy-egy régióét vagy éppen egy-egy korszakét. Viszonylag ritkák azonban az olyan térképgyűjtemények, amelyek egyetlen esemény okait, jelentőségét és következményeit firtatják. A Cartographia Tankönyvkiadó TérKéptelen(?) Trianon című kollekciója ezek közé tartozik. A vállalkozás apropója nyilvánvalóan a trianoni békeszerződés megszületésének centenáriuma, indítéka azonban e sorsdöntő és máig ható esemény megismertetésének és megértetésének az elősegítése. A 86 színes térkép és a hozzájuk tartozó, ugyancsak színes grafikonok és diagramok plasztikusan mutatják be az 1920-as döntés távolabbi és közvetett okait, a háború előtti és alatti elképzeléseket Közép- és Kelet-Európa új állami elrendeződéséről, a Kárpát-medence 1918–1919-es hatalmi-politikai viszonyait, az 1919-es párizsi békekonferencián felmerülő elképzeléseket és ezek végeredményét, vagyis az új magyar határokat, s végül ezek vízrajzi, gazdasági, etnikai, kulturális és egyéb következményeit. A folyamat ábrázolását a tágabb környezet, a Habsburg, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint néhány esetben egész Közép- és Kelet-Európa helyzetének a felvillantása keretezi. Az összeállítást kísérő tanulmány a verbalitás szintjén mondja el ugyanazt, amit a térképek és mellékleteik a vizualitás formanyelvén. A kettő külön-külön is megállná a helyét, így, egymás mellé helyezve azonban olyan szinergikus többletet nyújtanak, ami a témában kevéssé jártas érdeklődők számára is könnyen érthetővé teszi a kötet mondanivalóját. Biztos, hogy a 100. évforduló sok kiadót és szerzőt ösztönöz arra, hogy a békeszerződésről, illetve annak egy-egy aspektusáról vagy mozzanatáról különféle kiadványokban számot adjon. Unikális jellegénél és formai igényességénél fogva a Cartographia Tankönyvkiadó vállalkozása azonban ezek közül is kiemelkedik. Nemcsak a történelemtanárok számára nélkülözhetetlen kézikönyv, hanem megkerülhetetlen azok számára is, akik egyszerűen csak tudni és érteni akarják, hogy a történelem lehetőségei közül miért éppen az vált valóra 1920-ban, ami, s hogy ez milyen máig ható következményekkel járt. (Romsics Ignác) |
