Ebben a vékony regényben minden benne van, amit az életről tudni érdemes. Bambi olyan, mint bármelyik őz a világon: egy hatalmas erdőben lakik, amely néha napfényes és vidám, máskor fekete és ijesztő, és teli van rejtélyekkel. A kis őz az anyjával járja az erdőt, és mindenre rácsodálkozik. Ki az a tekintélyes agancsú Öreg, akit mindenki félve tisztel? Mi az a furcsa bódulat, ami elfogja, ha Falinéra, az őzlányra néz? És vajon kicsoda a titokzatos Ő, aki képes a távolból gyilkolni? Bambi harcol, menekül, győz - és közben felnőtté érik, a rejtélyek többé nem rejtélyek számára. Bölcsesség, költészet, megrendítő és felemelő pillanatok - ezekből áll össze ez a különös hangulatú mese, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. A világhírű regény most Nádori Lídia új fordításában jelenik meg. A borító Lakatos István munkája.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná.

Az olvasó a mesegyűjtemény eredeti, teljes kiadás szójegyzékkel kiegészített változatát veheti kézbe. Téged is gyakran meglátogat a Szomorúság? Akkor irány a Négyszögletű Kerek Erdő, ott nincs hatalma! Egy napon becsönget majd hozzád Mikkamakka, és elvezet a tisztáshoz, ahol már sok különc, elvarázsolt barátja lelt új otthonra.

Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a Tejúton? Melyik a legrátermettebb szurkos kezű királyfi? És hány feje van valójában Csodaország Tündérének? A szerző legnépszerűbb mesegyűjteménye szüntelen játék a szavakkal, műfajokkal. A sok lírai, álomszerű kép és hang humorral párosul. Jól megférnek egymás mellett a kötetben a szokatlan csattanójú állattörténetek, a népi hagyományból merítő írások és a rövid, abszurd mesék. A Móra Kiadó új Lázár Ervin-sorozatában Molnár Jacqueline festményei illusztrálják a huszonkét mesét. Vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel.

„Felsőben minden tárgyat más fog tanítani. Jövőre érzékeny búcsút veszünk Szandi nénitől. Szerintem nekem sikerül majd visszatartanom a könnyeimet.” - TODÓ

Mondanám, hogy innentől ment minden, mint a karikacsapás, de nem szeretem a hazugságokat.” (Todó)

A kirchbergi gimnázium diákjai karácsonyi színdarabot próbálnak. A próbán minden remekül megy, de az előadásig történik egy és más előre nem látott esemény. Például kitör a háború a gimnazisták és a reáliskolások között, s hatalmas hócsatákat vívnak, áldozatul esik egy köteg dolgozatfüzet, elcsattan több tucat pofon, valaki nyaktörő mutatványt hajt végre egy nyitott esernyővel... a többi pedig - hát az már maradjon titok. Erich Kästner egyik legjobb ifjúsági regénye.

A gyermekregény címszereplője két kislány, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Ez a tény nem kis zavart okoz a történetbeli Bühl-tavi üdülő tanárai és diákjai és a nyaraló gyerekek körében, ahova a két új vendég megérkezik. A feltűnő hasonlóság titka az, hogy Luise és Lotte ikertestvérek. De ezt hogyan is gyanítaná a szigorú Ulrike kisasszony és a többi gyerek, ha a két bájos kislány sem tud róla. A szüleik elváltak és a gyermekeiken megosztoztak. Természetesen a feltűnő hasonlóság titkát nem csupán a tábor lakói nyomozzák.

A messzi északon, ahol az erdőt lidércek és szürke törpék lakják, egész nap fosztogat és zsiványkodik Mattis, a rablóvezér. Kislánya, a bátor Ronja mit sem sejt apja mesterségéről, csak kószál az erdőben, úszkál a tóban, élvezi a szabadságot. Aztán egy nap minden megváltozik: Ronja megmenti egy fi ú életét, aki nem más, mint a híres rabló, Borka fia

A Tündér Lala Szabó Magda legismertebb meseregénye. Első megjelenése, 1965 óta számtalan film- és színpadi feldolgozása született, és a mai napig ajánlott iskolai olvasmány. Fantasztikus ötletei, mint az igazlátó szemüveg, vagy a felejtést előidéző kapszula, az űrbéli tájat megidéző helyszín falanszterszerű tündérvilágot varázsol az olvasó elé. Ugyanakkor a történet számos olyan társadalmi kérdést érint, ami világosan tudtunkra adja, hogy Szabó Magda az embereket ábrázolta ebben a tündérvilágban. A megfélemlíthető, zsarolható vezető rossz példájától, a csonka családban nevelkedő gyerek problémáin át, a nő és férfiszerepek kérdését is érinti ez a minden korosztályt megszólítani képes, érzelmes és lírai mese.

Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti, hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat örömmel tölti el. A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a varázslónak nyújtja a kezét. Különböznek-e a tündérek az emberektől, ha már nem jók és boldogok, ha őket is megrontja a félelem és a hazugság? Tündér Lala, az emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól. Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma...

Ez a kiadás A Gittegylet című jelenettel kibővítve kerül forgalomba.

Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik.