|
Felkészítőkönyv forrásokkal, kidolgozott feladatokkal 12. évfolyam, 2. kiadás (2023. 08. 14.) Mozaik Kiadó
méret: 174x244 mm
terjedelem: 224 oldal
tanterv: NAT 2020
4 380 Ft
Kosárba |
AJÁNLÁS: A háromkötetes történelem érettségi felkészítő sorozatról Bárány Balázs ismertetője a Történelemtanárok Egylete honlapján olvasható. Új kiadványunk a 2024-től érvényes érettségi követelmények alapján készült. A 2017-es követelmények szerint érettségizőknek az MS-2376U kódszámú változat szükséges. Könyvünk a középszintű történelem érettségi írásbeli vizsgára készít fel, és segítséget nyújt a szóbeli vizsgára való felkészüléshez is. 13 fejezetben 63 egyetemes történelmi témájú rövid és 59 magyar történelmi témájú hosszú esszé található. A fejezetek elején megjelennek a kötelező kerettantervi fogalmak, nevek, kronológiai és topográfiai adatok.
A fejezetek elején a kötelező kerettantervi fogalmakat és neveket táblázatban, a kronológiát időszalagon, a topográfiai adatokat térképvázlatokon jeleníti meg a könyv. Szerepelnek benne az esszék értékelési szempontjai, valamint egy rövid és egy hosszú esszé javítókulcsa is. A szövegekben kiemeltük a vizsga során értékelhető elemeket, az érvek, magyarázatok felépítését és a források alkalmazását. A szövegek nyelvezete a kötet elején egyszerűbb, a történelmi ismeretekben előre haladva összetettebbé válik. Így a könyv már 9. osztálytól használható a forrásközpontú tanuláshoz és az esszéírás elsajátításához. A könyvet digitális tananyag egészíti ki. |
A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető * A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el. |
A könyv használatáról | 3 |
A középszintű írásbeli vizsga az érettségin | 4 |
Az ókor | 10 |
Politika (1.1.) | 12 |
Az athéni demokrácia a Kr. e. 5. században | 12 |
Ókori civilizációk öröksége (1.2.) | 14 |
A görög építészet | 14 |
A római építészet | 15 |
Vallások (1.3.) | 16 |
Az ókori zsidó vallás | 16 |
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai | 16 |
A középkor | 18 |
Az iszlám világ (2.1.) | 20 |
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai | 20 |
Gazdaság, társadalom, állam (2.2.) | 21 |
Az uradalom | 21 |
A mezőgazdasági technika változásai | 22 |
A hűbéresek kötelességei és jogai | 23 |
A jobbágyok jogai és kötelességei | 24 |
A középkori városok kialakulása és a városok jogai | 25 |
A városok jogai az érett középkorban | 26 |
A céhek kialakulása és működése | 27 |
A középkori kereskedelem | 28 |
Egyház és kultúra Európában és Magyarországon (2.3.) | 29 |
Az egyházi intézményrendszer | 29 |
A bencés rend | 30 |
A szerzetesi reformok | 31 |
A ferences rend | 32 |
A román stílus a templomépítészetben | 33 |
A gótika építészete | 34 |
A reneszánsz építészet | 35 |
A kora újkor | 36 |
A földrajzi felfedezések és következményeik (3.1.) | 38 |
A földrajzi felfedezések okai és főbb eseményei | 38 |
A kapitalista gazdaság kialakulása | 39 |
A kontinentális munkamegosztás kialakulása | 40 |
A bankok és a tőzsde szerepe a tőkés gazdaság kialakulásában | 41 |
Reformáció és katolikus megújulás (3.2.) | 42 |
A lutheri reformáció | 42 |
A kálvinizmus | 43 |
A protestáns egyházak kialakulása és elterjedése | 44 |
A katolikus megújulás | 45 |
A barokk építészet jellemző vonásai | 46 |
A felvilágosodás (3.6.) | 47 |
Az angol alkotmányos monarchia jellemzői | 47 |
Az USA Függetlenségi nyilatkozata | 48 |
Az USA alkotmánya | 49 |
A felvilágosodás államelmélete | 50 |
Az alapvető emberi és polgári jogok | 51 |
Az újkor | 52 |
Politikai eszmék (4.1.) | 54 |
A liberalizmus és a konzervativizmus | 54 |
A nacionalizmus a 19. században | 55 |
Az ipari forradalom első hulláma (4.2.) | 56 |
Az iparosodás kezdetei: a könnyűipari fellendülés | 56 |
A közlekedés átalakulásának következményei | 57 |
Az iparosodás környezeti hatásai | 58 |
Az ipari forradalom második hulláma (4.5.) | 59 |
Az iparosodás második szakasza | 59 |
Az iparosodás újabb szakaszának jellemzői | 60 |
A szocializmus (4.6.) | 61 |
A szocializmus | 61 |
Polgári állam, nagyhatalmi törekvések (4.7.) | 62 |
A polgári egyenlőség és a nemzetállam megteremtése az USA-ban | 62 |
A német polgári állam | 63 |
A világháborúk kora | 64 |
Az első világháború (5.1.) | 66 |
Az első világháború kitörése | 66 |
Hadviselés az I. világháborúban | 67 |
Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között (5.4.) | 68 |
A náci ideológia | 68 |
A sztálini diktatúra | 69 |
A második világháború (5.7.) | 70 |
A német–szovjet viszony 1939 és 1941 között | 70 |
Az angliai csata | 71 |
Partizánháború a Szovjetunióban | 72 |
A holokauszt Európában és Magyarországon (5.9.) | 73 |
A holokauszt | 73 |
A hidegháború kora | 76 |
A hidegháború kora (6.1.) | 76 |
Az ENSZ legfontosabb szervei | 76 |
A kétpólusú világ kialakulása | 77 |
A két Németország | 78 |
A kétpólusú világ felbomlása (6.2.) | 79 |
Németország újraegyesítése | 79 |
A Szovjetunió szétesésének okai, folyamata | 80 |
A kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában | 81 |
A jelenkor | 82 |
Nemzetközi együttműködés, globális világ (7.1.) | 84 |
Az Európai Unió és az uniós intézmények működése | 84 |
Demográfiai változások Kínában | 85 |
Demográfiai változások a világban | 86 |
A migráció | 87 |
Magyarország a középkorban | 90 |
Magyar őstörténet és honfoglalás (2.4.) | 90 |
A magyar honfoglalás | 90 |
A zsákmányoló hadjáratok – „kalandozások” – története | 94 |
A keresztény államalapítás és az Árpád-kor (2.5.) | 96 |
I. (Szent) István államalapító tevékenysége | 96 |
Egyház és kultúra Európában és Magyarországon (2.3.) | 98 |
Az egyházi intézményrendszer Magyarországon | 98 |
A keresztény államalapítás és az Árpád-kor (2.5.) | 100 |
Az Aranybulla | 100 |
A tatárjárás eseményei és demográfiai következményei | 102 |
A vegyesházi királyok kora (2.6.) | 104 |
I. Károly gazdasági és pénzügyi intézkedései | 104 |
A törökellenes harcok | 106 |
Hunyadi Mátyás útja a hatalom megszerzésétől a központosításig | 108 |
Hunyadi Mátyás központosító intézkedései | 110 |
Hunyadi Mátyás birodalomépítő tervei | 112 |
Magyarország a kora újkorban | 114 |
Reformáció és katolikus megújulás (3.2.) | 116 |
A reformáció jellemzői és kulturális hatása | 116 |
Törökellenes és rendi küzdelmek (3.3.) | 118 |
A mohácsi csatavesztés körülményei | 118 |
Az ország három részre szakadása | 120 |
A várháborúk | 122 |
Erdély (3.4.) | 124 |
Erdély etnikai és vallási képe a 16–17. században | 124 |
Magyarország a Habsburg Birodalomban (3.5.) | 126 |
A Rákóczi-szabadságharc előzményei, okai | 126 |
A Rákóczi-szabadságharc lezárása, következményei | 128 |
Magyarország demográfiai és etnikai átalakulása | 130 |
A felvilágosodás (3.6.) | 132 |
Mária Terézia reformjai | 132 |
II. József reformjai | 134 |
Magyarország az újkorban | 136 |
A reformkor (4.3.) | 138 |
A reformkor fő kérdései | 138 |
Széchenyi politikai programja | 140 |
Kossuth politikai programja | 142 |
A forradalom és szabadságharc (4.4.) | 144 |
A márciusi forradalom | 144 |
Az áprilisi törvények | 146 |
Az 1848–1849-es szabadságharc | 148 |
A dualizmus kora (4.8.) | 150 |
A kiegyezéshez vezető út | 150 |
A dualista monarchia működése | 153 |
Polgári állam, nagyhatalmi törekvések (4.7.) | 154 |
A polgári állam jellemzői Magyarországon | 154 |
Az ipari forradalom második hulláma (4.5.) | 156 |
Gazdasági változások a dualizmus korában | 156 |
Az iparosodás (ipari forradalom) Magyarországon | 158 |
A nemzetiségi kérdés Magyarországon (4.9.) | 160 |
Az etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés | 160 |
Magyarország a világháborúk korában | 162 |
Az első világháború (5.1.) | 164 |
Magyarország az első világháborúban | 164 |
Politikai változások a háború után (5.2.) | 166 |
A demokratikus átalakítás kísérlete és kudarca Magyarországon | 166 |
A tanácsköztársaság | 168 |
Párizs környéki békék (5.3.) | 170 |
A trianoni béke következményei | 170 |
Politika és gazdaság Magyarországon (5.5.) | 172 |
A bethleni konszolidáció | 172 |
Társadalom és életmód Magyarországon (5.6.) | 174 |
Oktatáspolitika Magyarországon a két világháború között | 174 |
Magyarország a második világháborúban (5.8.) | 176 |
Magyarország külpolitikája | 176 |
Magyarország a Szovjetunió elleni harcokban | 178 |
A holokauszt Európában és Magyarországon (5.9.) | 180 |
A magyarországi holokauszt | 180 |
Magyarország pusztulása (5.10.) | 182 |
Magyarország német megszállása | 182 |
A nyilas hatalomátvétel és következményei | 184 |
A szovjet megszállás és a deportálások | 186 |
Magyarország a hidegháború korában | 188 |
A kommunista diktatúra kiépítése és működése (6.3.) | 190 |
A Rákosi-korszak politikai rendszere | 190 |
A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája | 192 |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc (6.4.) | 194 |
Az 1956-os forradalom előzményei és kirobbanása | 194 |
A forradalom győzelme és a szabadságharc leverése | 196 |
A kádári diktatúra (6.5.) | 198 |
A Kádár-korszak politikai rendszere | 198 |
A Kádár-korszak gazdaságpolitikája | 200 |
Életkörülmények az 1960–70-es években | 202 |
A rendszerváltoztatás Magyarországon (6.6.) | 204 |
A rendszerváltoztatás | 204 |
A piacgazdaságra való áttérés nehézségei | 206 |
Magyarország a jelenkorban | 208 |
Nemzetközi együttműködés, globális világ (7.1.) | 210 |
A demográfiai változások Magyarországon | 210 |
Politikai intézmények (7.2.) | 212 |
A hatalmi ágak viszonya a jelenkori Magyarországon | 212 |
Az országgyűlési választások rendszere | 214 |
Nemzet (7.3.) | 216 |
Az erdélyi magyarság története 1945 után | 216 |
A magyarországi romák foglalkoztatási helyzete | 218 |